Dr. Varga Imre
Jogi tanulmányaimat Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán végeztem.
Jogi tevékenységet a rendszerváltozás fordulóján, először mint jogtanácsosi munkaközösség tagja, majd az ügyvédi törvény elfogadását követően az ügyvédi iroda tagjaként végeztem.
A rendszerváltozással megszületett a jogállamiság feltételeit biztosító joganyag. Ez minden ügyvédnek, akár már korábban tagja volt az ügyvédi karnak, akár a rendszerváltozással biztosított jogi lehetőségek alapján kezdte meg az ügyvédi tevékenységet, új kihívást és feladatot jelentett. Ezek teljesítéséhez szükség volt az ügyvédi szakvizsga mellett további speciális képesítéshez szükséges ismeretek megszerzésére. Ezt szolgálta az 1991. évben megszerzett társadalombiztosítási szakjogászi képesítés, amelynek hasznosítása mind az Egészségbiztosítási Pénztár, mind a nyugdíjbiztosítás, illetve az egészségügy és a rehabilitációs kérdésekben történő megbízásnál nélkülözhetetlen.
Ügyvédi tevékenységemben meghatározó volt a jogállamiság kiteljesedéséhez szükséges önkormányzatisághoz, a gazdasági rendszerváltozáshoz szükséges átalakulásban és a privatizációban való közreműködés. Ennek megfelelően az Állami Vagyonügynökség, majd az ÁPV Rt. közreműködő társasága jogi képviselőjeként részt vettem az állami vállalatok gazdasági társaságokká történő átalakításában, majd ezen társaságok üzletrészének, illetve részvényeinek értékesítésével kapcsolatos jogi tanácsadásban, okiratszerkesztésben és a bíróságok előtti peres és nem peres eljárásokban.
Természetesen ebben az időszakban a társasági törvény alapján fokozatosan alakult ki az új társaságok létrejöttével egy új vállalkozói réteg. Ez a réteg azonban kevés vállalkozói tapasztalattal és még kevesebb jogi ismerettel rendelkezett, ezért szükség volt az állandó és folyamatos jogi tanácsadásra.
Ezzel párhuzamosan a gazdaságtalanul működő, vagy fizetésképtelen társaságok megszüntetésére került sor a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló törvény alapján. Ebben a munkában egy országos felszámoló cég képviselőjeként, illetve egy másik, felszámolói névjegyzékben szereplő társaság jogi képviseletét láttam, illetve látom el jelenleg is.
Az önkormányzatok létrejötte, feladataik teljesítése, az önkormányzati tulajdon kialakulása nem csak az önkormányzatok államigazgatási hatáskörei gyakorlásához, hanem a polgári jogi jogalanyként működéshez is szükség volt külső jogi szakismeretre. Ezért több önkormányzat, illetve polgármesteri hivatal, illetve intézményeinél jogi tanácsadást, illetve képviseletet láttam el.
A rendszerváltozás a munka világát alapvetően befolyásoló jogszabályi változásokat is hozott, amelyek új feladatok elé állították az ügyvédeket. Ezek a jogszabályok a társadalmi változásokkal együtt állandóan módosultam, ezért a rendszeres felkészülés, és az érintettek képviselete mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon kiemelten fontos feladat.
Megerősödött a civil szféra, folyamatosan jöttek és jönnek létre civil szervezetek, újjáalakultak a szakszervezetek, a jogalanyiságukhoz szükség van a bírósági nyilvántartásba vételre, amely igényelte a jogi munkát.
A szakszervezetek alapvető átalakulása megváltoztatta az érdek-képviseleti szervezetek viszonyát az államhoz, az önkormányzatokhoz, illetve a munkáltatóhoz. Ebben kiemelkedően fontos a szakszervezetek részéről a jogsegélyszolgálatok működtetése, amely részeként jelenleg is jogsegély-szolgálati feladatokat látok el.
Az 1995. évi XL. törvény szabályozta az államháztartási kiadások ésszerűsítését, illetve a közpénzek átlátható elköltését. Ennek keretében kötelezővé tette a törvény szerinti közbeszerzési eljárások lefolytatását. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással egyidejűleg hatályba lépő 2003. évi CXXIX. törvény bevezette a hivatalos közbeszerzési tanácsadó intézményét, illetve e törvény alapján a Közbeszerzési Tanács vezeti a Hivatalos Közbeszerzési Tanácsadók névjegyzékét. A közbeszerzés folyamatában folyamatosan részt vettem és ez alapján 2005-ben 238 szám alatt bejegyeztek a névjegyzékbe, amelyben 2015. október 30-ig folyamatosan szerepeltem. Az Országgyűlés 2015. november 1-én hatálybalépéssel elfogadta a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt. Az új közbeszerzési törvény szerint a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együttesen rendelkezniük kell a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel. A részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló, valamint árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt meghaladó, építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot meghaladó értékű közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni. A 46/2015 (XI.2.) MvM. rendelet alapján a Miniszterelnökség 2015. december 14-én felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóként regisztrált. Ez alapján a Közbeszerzési Hatóság névjegyzékbe vett, 00449 számon. A 14/2016. (V.25.) MvM. rendelet határozza meg a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóra vonatkozó szabályokat, amely szerint a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos valamennyi feladat vonatkozásában a közbeszerzési szakértelmet a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó biztosítja.
Dr. Varga Imre